2017. április 23., vasárnap

Mindennapi sminkrutin

Halihó újra!
Huh, de rég volt utoljára szabadidőm (egyáltalán mi az? Végzősként már nem is rémlik). A mai posztban bemutatom nektek azokat a termékeket, amiket a mindennapjaimban használok, amik a reggeli sminkrutinjaim részei (már amikor nem vagyok még egy egyszerű sminkhez is lusta).
Miss Sporty 220 VIP Pass szemhéjpúder
Mindig a szemeimmel kezdem a sminkelést (ennek az az egyszerű oka van, hogy így a lepotyogó szemhéjpúdert nem a kész sminkemből kell kiimádkoznom). Általában először egy kis alapozót kenek el a szemhéjamon, és utána ecsettel viszem fel rá a szemhéjpúdert. Most épp ezt a miniatűrát használom, nos változó véleménnyel. Vannak olyan napjai, amikor az istennek se akar már csak "megragadni" sem a szemhéjamon. Egyből lepotyog (persze az arcomon megül a csodája), nem látszik, maszatolódik.  És vannak a jólnevelt napjai, amikor gyönyörűen fel lehet vinni, és fogjuk rá, marad (persze ilyenkor tuti félrehúzom a tust és kezdhetem a harcot előről). Sajnos nem épp hosszantartó, általában hamar keres magának egy szép barázdát (de ott istenien látszik ám a színe). Jelenleg azért ezt használom, mert sajnálnám kidobni, és arra a pár órára, amíg iskolában vagyok, megteszi. Persze, újravenni nem fogom.

Lovely szemhéjtus
Pár éve találkoztam először a márkával, akkor "vásárolgattam" próbaként a termékeikből. Volt ami bejött, volt ami nem. Ez a szemhéjtus történetesen azóta kíséri egyszerű mindennapjaim, amikor csak a minimál eleganciára vágyom. Nagyon könnyű vele dolgozni (bár ha nagyon fáradt vagyok, természetesen félre tudom húzni), hosszantartó, nem maszatolódik, nem lehet lekönnyezni (bacilusos időim megmentője). Gyönyörű, fényes fekete színe van, esténként általában úgy kell lerobbantani. Abszolút kedvencem, nem véletlen segít évek óta4

Alverde All in one szempillaspirál
Na jól, legyünk őszinték... Praclikat fel, akinek valaha bejött bármilyen Alverde dekorkozmetikum! Tavaly vettem ezt a spirált JOY-napokkor. Nos, nem véletlen, hogy még mindig nem fogyott el. Igazából alapozóként használom, erre kenem fel a másik szempillaspirálokat, ennek a célnak megfelelő. Önmagában számomra teljesen láthatatlan, mintha nem is használtam volna. Komolyan igaz, hogy valami minél természetesebb, annál használhatatlanabb. Csak azért része a mindennapjaimnak, hogy elfogyjon végre, mert amúgy sajnálom kidobni.

Rimmel ScandalEyes szempillaspirál
Ő is JOY-napokos szerzemény, és tőle se vagyok elájulva. Szintén igaz rá, hogy azért használom, hogy elfogyjon (meg mert az Astoros spirálom elfogyott, és még van 3 hét JOY-napokig). A színe nagyon szép fekete, tényleg hosszantartó, nem pereg le, stb. Viszont... hihetetlenül csípi a szememet, ráadásul összeragasztja a szempilláimat, és könnyen becsomósodik is (gusztustalan pókláb-divat). Általában egy csepp micellás vízzel szoktam higítani", hogy ne legyen olyan brutális a végeredmény. Hol sikerül, hol nem. A cél, hogy JOY-napokig kihúzza, a sorsáról majd akkor elgondolkodok.

AVON Nutra Effects gélkrém
Amikor bejöttek ezek a fajta krémek, akkor csaptam le rá. Bevezető áron csábító volt. Természetesen nem bántam meg. Általában reggel, sminkelés előtt használom. Gyorsan beszívja a bőröm, és nap közben sem zsírosodik. Ráadásul remekül táplál, így nem készíti ki az arcom, ha egész nap  sminkben futkozok. Hatalmas pirospont jár ennek a szupercsodának!

Rimmel Hide the Blemish korrektor
Szegényem már tényleg az utolsókat rúgja, bár szerencsére van utánpótlásom (lsd. Essence haul). Körülbelül tavaly ősszel találkoztam először ezzel a fajta korrektorral egy barátnőm jóvoltából. A leghalványabb árnyalatot használom, aminek az a szimpla oka van, hogy a sötét foltokra rákenve durván olyan színt kapok, mint az arcbőröm (ezt a tippet még annó egy DM sminknapon kaptam). Nagyon jól pigmentált, remekül lehet vele és rádolgozni. Van, hogy lustább (vagy elalvós) napjaimon csak vele tüntetem el a foltjaim, és már indulhatok is. Abszolút kedvenc lett.

Rimmel Stay Matte alapozó és púder
Nagyon makacs bőröm van. Néha gyönyörű, néha zsíros, néha miteszeres. Szerintem élvezi, ha szórakozhat velem. Sokat keresgéltem alapozók, és púderek terén, míg végre ráleltem erre a duóra. Azóta semmi pénzért és kincsért nem cserélném le őket! az alapozó enyhén habos állagú, nagyon jól lehet vele dolgozni, könnyű felvinni, ugyanakkor láthatatlan marad, egyenletes. Egy-egy borsszemnyi elég az arcom két oldalára, plusz egy pici a homlokomra és az orromra (ami azt jelenti, hogy gazdaságos, alig fogy, pénztárcabarát, stb stb). A púder nem porzik, szintén könnyű vele dolgozni. Ő gyorsabban fogy, mert nap közben azért újra szoktam kenni. Ez a duó az, ami megmenti mindennapjaim, és aminek hála akkor is szeretek tükörbe nézni, ha az arcbőröm épp rossz időszakát éli.

Ezek a termékek jellemzik a mindennapi sminkemet. Nektek van bármi kedvencetek? Miket használtok? Készültök már a JOY-napokra? Meséljetek! Nina

2017. április 10., hétfő

Könyvajánló

Mint tudjátok, pár hét és itt a május, ami egyet jelent az érettségiszezonnal. Idén ez engem is 100%-ban érint, így elméletileg nem sok szabadidőm van, gyakorlatilag mi másra lennének jók az éjszakák, ha nem az olvasásra? A mai posztban bemutatom nektek, miket "beleztem ki" az utóbbi egy hónapban.


Tara Moss: Fétis
Mint nyilván sokan felfedeztétek, ebben a hónapban a Könyvmolyképző olyan akciót tartott, hogy minden megrendeléshez ajándékba adtak egy könyvet. Gyorsan le is csaptam az ajánlatra (hiszitek vagy sem, a Losing Hope lett az ajándék, köszönöm, Könyvmoly). Ennek a megrendelésnek a része volt ez a krimi. Igazából nem vagyok krimirajongó (az inkább a kishúgom), de megfogott a borító és a fülszöveg (tudom, tudom, nem borítóról választjuk az olvasmányt). Őszintén szólva számomra kicsit laposan kezdődött, és zavart, hogy szinte SEMMI nem derült ki közben a gyilkosról (azon kívül, hogy egy pszichopata). Ráadásul a nyomozók tapogatóznak a sötétben, majd mikor elrabolják az egyik szerelmét(?), hirtelen pár óra alatt megfejtik az ügyet? Nem épp realisztikus. Mindettől függetlenül faltam az oldalakat. A szerelmi szálat kicsit kibogozatlannak éreztem, illetve lehetett volna háttérinformációkkal szolgálni a szereplőkkel kapcsolatban, nem csak célozni, hogy vajon ez volt-e a múltjukban. Ráadásul a mű vége is elbizonytalanított. Most akkor lesz folytatása? Vagy csak lezáratlan marad? Egy elmejáték? Két dolgot mindenesetre leszűrtem tanúságnak: mától nem járok magassarkúba, és SOHA, ismétlem soha nem olvasok krimit éjszaka (két napig nem aludtam, mert még a sötétben is alakokat láttam). Összességében 10/7.


Alessandra Torre: Black Lies
Bizony bizony. Jól látjátok. Megszereztem a másik kívánságlistásomat is. Éljek én! Mint azt annó említettem, úgy érzem, több rejlik a sztoriban. Maximálisan igazam volt, bár álmomban sem gonsoltam, hogy ez lesz. Igaz, voltak apró utalások rá, de hát ki hitte volna? Imádtam Layana karakterét. Az erős, magabiztos nőt, aki megszerzi amit akar, és harcol önmagáért. Komolyan, nem mindannyian Layanak akarunk lenni? Brant. Oh istenem, Brant! Ő az a karakter, aki kezdetektől fogva vonzotta a fantáziát. Kedves, édes, törődő, ő az álompasi, akire mindenki vágyik. Hát hogy lehetne elhagyni? Nos, Leet megismerve. A rosszfiú, maga a megtestesült vágy és szenvedély. És ott vannak ők, egy háromszögben. És hogy kit választ Lay? Az volt a legnagyobb meglepetés. Egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet! Eldöntöttem, hogy mikor fogok lefeküdni aludni, de annyira izgalmas volt, meg minden, hogy muszáj volt azonnal kiolvasni. Nem számított, hogy erre hajnali 4kor került sor, és kedves könyvmolyunk másnap 6kor kelt. Még a történelem témazáró se számított, amire nem ártott volna ismételni. Csak Layana és a fiúk számítottak. És csak a titkaik. Alig várom, hogy végre szünet legyen, és lassan, tüzetesen is bele tudjak újra merülni a világukba (bár mind tudjuk, hogy ismét egy nap alatti gyors kiolvasás lesz). Ez a könyv a 10/10+.


Lisa de Jong: When it rains
A Black Lies után olvastam ki. Rossz ötlet volt. Amúgy is túl voltam pörögve a szerelemtől, és a könyv utáni mámortól. Nos az Amikor esik... Adott egy löketet. Komolyan MIÉRT? Hogy lehet így megírni egy könyvet? Én tényleg beleestem Asherbe. A törődésébe, a személyébe. Minden könyvnek megvan az ő tökéletes pasija. Ennek a könyvnek Asher volt az. Erre ez történik vele? Nagyon rég nem sírtam könyveken, de ezt megkönnyeztem. Egyszerűen az az érzelmesség, az a hangulat, ami áradt a lapokból... Szavak sincsenek rá. Egy gyönyörű, és megindító történet a szerelemről, arról, milyen elveszíteni valakit, és hogyan gyógyul fel az ember lelke a fájdalomból. Soha, de soha nem olvastam ennél szebbet! Csodálatos, és maximálisan 10/10+.


M. Leighton: Rosszfiúk sorozat
Először is, beszéljünk a Down to you borítójáról, kedves Könyvmoly. Nem, ismétlem NEM szexi a borostás és vörösödő alhas. Komolyan, annyira szemet szúr és zavaró, hogy szinte fáj. Nem lehetett volna kiphotoshoppolni? Undorító. Ami a történetet illeti. Van egy kedves kis főiskolás lányunk, Olivia, akinek soha, de soha nincsen szerencséje a pasikkal, ráadásul elég érdekes baráti köre van, mert a lánybúcsú után Ginger kivételével szinte senkiről nem is hallottunk semmit. A tipikus elvált szülős, életét apjáért feláldozós háttérsztori. Bocsi, de kicsit már unalmas. És ott van a "kedves" rokon, aki egy hárpia, a lány mégis vele él. Kérdem én, miért? Ha olyan elviselhetetlen az úrihölgy, minek lakik nála? Ennyire pénzközpontú a világ? Áttérve az ikrekre. Ők Jing és Jang. A fekete és a fehér. Két külön világ, külön történet, külön álmok. Mindez egy testben. Érdekes. Főleg, amik kiderülnek a második könyvben. És nehogy már valaki azt mondja nekem, hogy az alvilág évek óta nem jött rá, hol vannak a papírok, csak pont akkor, amikor Cash és Olivia összejönnek! Meg hogy két ember elég meggyilkolni másik tízet. Értem én, hogy a meglepetés ereje, de akkor is. Vannak benne eltúlzott részek. Mindettől függetlenül kíváncsian várom a harmadik részét, a méltó befejezést (kérlek, többet ne!). Mivel a Fétisnél jobb volt (bár csak egy fokkal) ezért 10/8.


Nos, ez az 5 könyv volt az, amit az utóbbi pár hétben olvastam (mármint most először, nem sokadszorra). Persze még bőven vannak a várólistán, talán az írásbelik után végre rájuk kerül a sor. Ti lecsaptatok valami újra vagy izgire? Olvastatok valami megindítót, szenvedélyeset, szomorút? Remélem ti is kihasználjátok a jó időt, és kitelepedtek a szabadba egy-egy gyönyörű művel! Puszi nektek! (És kitartás, mindjárt nyár van!)